USA: A betegbiztosítások túl nagyvonalúak. A betegek olyan szolgáltatásokat is igénybe vesznek, amelyeket a szerződés fedez, ha azokra egyáltalán nincs is szükségük.

2011.11.03 11:51

Ezt olvassák ki amerikai közgazdászok a születési statisztikákból. A szövetségi kormányok 1993 óta megkísérelték a költségrobbanást az egészségügyben kézben tartani. Kétes eredménnyel. 1991 és 2009 között az egy biztosítottra jutó évi kiadások 1773-ról 3128 euróra emelkedtek.

Az egészségügyi közgazdászok ezért legalább részben a túl nagyvonalú betegbiztosítást teszik felelőssé. A betegek gyakran olyan egészségügyi szolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyekre tulajdonképpen nincs szükségük. A szakértők moral hazardról beszélnek.

Azt, hogy ez a jelenség a realitásra igen releváns, most két amerikai közgazdász egy esettanulmányban mutatta be. Azt vizsgálták, hogy Kaliforniában egy baba születés után meddig marad a kórházban. Bár a szüvetségi államban egyáltalán nincs általános betegbiztosítás, az állam azonban minden újszülött számára két napi kórházi tartózkodás költségeit vállalja. Aszerint, hogy egy baba röviddel éjfél előtt vagy után jön a világra, dönt arról, hogy ténylegesen meddig tart az első államilag fizetett kezelési nap.

Ha egy baba 23,55 órakor született, akkor az első a szövetségi állam által fizetett kórházi nap formálisan megkezdődött és öt perccel később,éjfélkor véget ér. Ezzel szemben, ha a gyermek 0,05 órakor jön a világra, akkor az első kezelési nap lényegesen tovább tart és csak a következő napon éjfélkor ér véget. Ténylegesen tehát ez a gyermek 24 órával hosszabban maradhat államköltségen a kórházban.

A kutatók annak a kérdésnek jártak utána, hogy a hosszabb kórházi tartózkodásnak milyen következményei vannak a gyermek egészségére. Ehhez részletes adatokat alkalmaztak mind a 6,6 millió gyermekről, akik 1991-től 2002-ig Kaliforniában a világra jöttek. Azután 10000 gyermekre koncentráltak, akik éjfél előtt vagy után 20 perccel születtek.


Az adatok azt mutatták, hogy minden negyedik baba, aki röviddel éjfél után jött a világra és ezáltal igénye volt a hosszabb kórházi tartózkodásra, ezt a szolgáltatást ténylegesen igénybe is vette. Ennek azonban nem volt következménye a gyermek egészségére.

A kutatók minden csecsemőnek ismerik a születési súlyát – ez egy fontos indikátor a baba egészségi állapotára. Ezenkívül ismerik a kutatók, hogy a gyermek az első életéven belül került-e és milyen gyakran ismét kórházba és információik vannak arról, hogy mely csecsemők haltak meg a szülés utáni első 12 hónapban.

Sem annak a valószínűsége, hogy újból kórházba kerülnek, sem a halálozási kockázat nem játszik szerepet, hogy egy újszülöttet milyen gyorsan bocsátanak el a kórházból. Azokra a szülésekre, amelyek szövődmények nélkül folytak le, a szülés utáni hosszabb kórházi tartózkodás nem hoz mérhető egészségügyi előnyöket – állapítják meg a kutatók. Ezzel szemben ez az adófizetők számára jelentős többletköltségekkel jár. Egy éjszaka a kórházban kereken 1000 dollárba kerül.


Zeit online, 2011, 10, 5.
(Erősen tömörítve)