Németország: Eppendorfi Dialógus az egészségügy jövője: jobban szervezett, de nem olcsóbb

2011.10.10 10:40

A Hamburg-Eppendorf egyetemen tizedszer rendezték meg az Eppendorfi Dialógust az egészségpolitikáról. A jubileumi rendezvényen az egészségügy jövőjét világították meg, különböző perspektívákból. A különböző álláspontok ellenére konszenzus volt abban, hogy az öregedő társadalom és a növekvő technikai lehetőségek új struktúrákat igényelnek az egészségügyben, a szakmai csoportok erősebb hálózatosításával.

Prof. Matthias Augustin hangsúlyozta a német egészségügyi rendszer nemzetközi összehasonlításban magas minőségét, mindenesetre a hatékonyság részben kérdéses. A hamburgi szenátor asszony azt mondta, hogy sok egészségügyi reformnál a célok nem mindig világosak. De az egészségpolitikában evolúcióra van szükség revolúció helyett. A központi kihívást az öregedő társadalomban látja. A látszólag határtalan innovációk helyett a rendszernek sok krónikus beteg ellátására kell beállítania magát. Ennek más munkamegosztásra kell vezetnie az egészségügyi és ápolási szakmák között és nagyobb hálózatosításhoz. Néha a szervezésben a jobbítások nagyobb előnyöket hoznak, mint más újítások. A lakóhelyközeli alapellátáson kívül erősebb specializálást és centralizálást követelt különleges szolgáltatásokra. A priorizálás egységes szabályozása helyett a napi gyakorlatban egyedi döntések szükségesek.


A multimorbiditás hálózatosítást követel


Egy brémai professzor is a német egészségügyi rendszert magas teljesítőképességűnek tartja, de fejlesztési szükségletet lát a szervezésben, finanszírozásban és az igazságosságban. Az egészségügyi rendszer fragmentált, amiben a fekvőbetegellátás dominál és egyes részek egoisztikusan viselkednek. Ez ellen populáció-orientált és szektorokat átfogó rendszert követelt. A fennálló fragmentálás hibás fejlődéshez vezet. Igy Európában a német orvosoknak van a leghosszabb munkaideje és ugyanakkor az egy betegre eső legrövidebb konzultációs ideje. Az egészségügynek jobban kell beállítania magát a tipikus öregségi betegségekre, de az orvosi vezérfonalakban nem egyszer a multimorbitás szó elő sem fordul. Panaszkodott, hogy az új gyógyszerek gyakran nem hoznak javulást a betegek számára. A kutatást függetlenül kellene finanszírozni az ipartól.
Sok kezdeményezés a haladásra


Egy nobeldíjas heidelbergi professzor a papillomavírusok kutatásáról beszélt, mint a méhnyakrák okáról, ami egy oltás koncepciójához vezetett. A papillomavírusok elleni oltás véd az anális, - a gégefő – és a szájüregi rák ellen is. Reális esélyt lát egy oltóanyag kifejlesztésére minden humán papillomavírus típus ellen és ezzel ezek a vírusok kihalhatnak. Ugyanakkor szólt az oltóanyag olcsóbb ára mellett, hogy az a fejlődő országok számára is elérhető legyen. Megjegyezte, hogy világszerte a rákesetek 21%-a vírusokkal hozható kapcsolatba.


Nem lesz olcsóbb


Egy hamburg-eppendorfi professzor hangsúlyozta a technikai haladás nagy teljesítményét, ami a betegek javára szolgál. De ez a jövőben biztos, hogy nem lesz olcsóbb. A prevenció sem fogja az egészségügyi rendszert olcsóbbá tenni, mert az emberek öregebbek lesznek és más betegségekben szenvednek. A jövőre vonatkozóan új lehetőségeket vár a komputertámogatott eljárásoktól, amelyekkel a betegeket otthon lehet ellátni és felügyelni. Lényeges trendet lát az individualizált orvoslásban. Az evidenciaalapú orvoslással most felismerték, hogy a biológia heterogénebb és az emberek különbözőek. Az orvosoknak ezért specializálódniuk kell és teamorientáltan dolgozni. Ehhez tartozik szerinte a transzparencia, kommunikáció, a betegszuverenitás és egy hatékonyabb szervezés. Gazdaságilag sikeres egy olyan kórház, olyan szolgáltatásokkal, amelyeket különösen jól nyújt.

DAZ aktuell, 2011, 151, 36, 24-25.
(Tömörítvény)