Magánbiztosítókkal oldanák meg az egészségügy problémáját

2011.10.17 12:44

A kötelező mellett kiegészítő biztosítási csomagot is „vásárolhatunk”

Gyakran esett szó mostanában az egészségügy valamint a biztosító pénztár reformjáról mindenféle konkrétum nélkül. A múlt héten azonban, a biztosító társaságokat tömörítő szövetség találkozóján Virgil Păunescu egészségügyi minisztériumi tanácsos és Cristian Vlădescu, a minisztériumi közegészségügyi bizottság volt elnöke elárult néhány részletet a reformra vonatkozóan. Mint a találkozón kiderült, elképzeléseik szerint változás várható az egészségügyi biztosítások terén: az Országos Egységes Egészségügyi Alapba befizetett biztosítási járulékokat a magánbiztosítási pénztáraknak utalnák tovább. Hegedűs Lajos, a Kolozs Megyei Egészségbiztosító Pénztár volt igazgatója szerint egyelőre még nincs részletes tanulmány kidolgozva az elképzelésről, iszonyatosan sok részletet kell tisztázni ezzel kapcsolatban, és a szakmai szervezetekkel is egyeztetni kell, amíg az közvitára bocsátható lesz.

Az egészségügyi hozzájárulás (amelynek értékét még nem állapították meg) továbbra is kötelező lesz, és az Országos Egységes Egészségügyi Alapot gyarapítja, mint ahogyan eddig. Az így begyűjtött összeg – az Egészségbiztosítási Pénztár közreműködésével – a magán egészségügyi biztosítókhoz jut, amelyek minden betegnek – jövedelme nagyságától függetlenül – ajánlnak egy egészségügyi alapszolgáltatás-csomagot (amelyet szintén nem dolgoztak még ki). Tehát minden állampolgárnak lesz kötelező egészségügyi biztosítása, és közben szabadon választhat a magán egészségügyi biztosítók ajánlatai közül. A kötelező biztosítás mellett a magánbiztosítók kiegészítő egészségügyi biztosítási csomagokat is felajánlanak, amelyek a kötelező biztosítással szemben többletköltséggel járnak. A kiegészítő biztosítási csomagokból befolyt pénzösszeg már nem az Országos Egységes Egészségügyi Alapba folyik be.

Az új egészségügyi rendszer lényegét az alapcsomagba foglalt szolgáltatások képezik. Jelenleg külföldi szakértők dolgoznak a csomag meghatározásán, bár hivatalosan a Boc-kormány igyekszik kiszűrni a költséges, fölösleges egészségügyi szolgáltatásokat a csomagból, ezért az új tervezet feltételezi az alapcsomag szolgáltatásainak lecsökkentését. A kiegészítő biztosítási csomag fő előnye a várakozási idő csökkenése orvosi vizsgálat vagy sebészeti beavatkozás esetén. Jelenleg akár egy hónapig is eltarthat, amíg a beteg bejut egy szakorvosi vagy paraklinikai vizsgálatra (akárcsak Hollandiában, amelynek mintájára kidolgozzák a román elképzelést), ha csak az alapcsomagot tartalmazó biztosítással rendelkezik. Az előjegyzett betegek várakozólistára kerülnek, és csak a sürgős eseteket látják el azonnal. A várakozási idő lecsökkenése mellett a kiegészítő csomagok hírneves szakértők tanácsadását, illetve további egészségügyi szolgáltatásokat tesznek lehetővé.

Az új tervezet legfőbb hiányossága, hogy felszámolja a szociális szolidaritás intézményét az egészségügyi rendszerben. Mégis, az új elképzelés biztosíthatja az átlag fölötti jövedelemmel rendelkező biztosítottaknak az Országos Egységes Egészségügyi Alapba befizetett járuléka egyfajta újraosztását a rendszerben. Az Országos Egészségügyi Pénztár ugyanakkor kárpótolja a magánbiztosítókat a nyugdíjasok vagy krónikus betegek esetében, ők képezik a lakosság kockázati hányadát. Ennek értelmében, ha egy magánbiztosító 50 eurót kap az országos pénztártól egy egészséges fiatal után, egy nyugdíjas esetében ez az összeg 300 euróra nő, függetlenül attól, hogy a nyugdíjas mennyivel járult hozzá az egységes alaphoz. Gyakorlatilag a betegebb emberek után nagyobb az állami szubvenció, mint az egészségesek esetében. Az állam továbbra is támogatni a fogja a 18 év alattiak egészségügyi biztosítását, és a krónikus betegek országos programjait. Ugyanakkor tervezik a népegészségügyi programok számának csökkentését is.

Hegedűs Lajos az elképzeléssel kapcsolatban kifejtette: a népszámlálást követően tisztázni kellene, hogy milyen hazánk lakosságának eloszlása járulék-befizetések szempontjából, mert van olyan térség, ahol magas az egészségügyi illetéket fizetők száma, de akad olyan is, ahol elhanyagolható ez az arány. –Tisztázni kellene a külföldön dolgozó román állampolgárok helyzetét is, hiszen nekik – ha hazai lakcímmel rendelkeznek – kötelezően kellene járulékot fizetniük, de mivel külföldön dolgoznak, ezt nem teszik meg – részletezte a javaslat hátulütőit. Ugyancsak tisztázatlan, hogy az tervezett 8–10 magánbiztosító között hogyan lesz konkurencia, mi alapján választhat majd a biztosított. De az sincs még konkrétan leszögezve, hogy hogyan növelik majd az egészségügyi alapba befolyó pénzösszeget. Hegedűs az évente biztosításra költött összeget is kevesli. Elmondta: a rendszer megváltoztatása további problémákat generál, miközben nem oldják meg az alapvető gondot: a rendszer alulfinanszírozását.

*

Gyorshírek – Ritli: Azt akarjuk, hogy év végéig legyenek
magán-egészségbiztosítók és vizitdíj-rendszer
Szabadság (Kolozsvár), 2011. október 13.

Az Egészségügyi Minisztérium szeretné a magán-egészségbiztosítás bevezetését az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által irányított magán-egészségbiztosító pénztárak létrehozása révén, nyilatkozta ma Ritli László egészségügyi miniszter a Forum Invest megnyitóján.
„Változatossá kell tennünk a finanszírozási mechanizmust magántársaságok bevonása révén a finanszírozási körforgásba. Ez a magán-egészségbiztosítások bevezetését jelenti. Hamarosan közvitára bocsátjuk a magán-egészségbiztosításról szóló törvényt”, mondta a miniszter.
Ugyanakkor Ritli leszögezte: az intézkedés egyike az egészségügyi rendszer megreformálására irányuló célkitűzéseknek. (4)


Szabadság (Kolozsvár) 2011. október 11.