Japán ápolási koncepciója

2011.09.27 09:18

A japánok öregebbek lesznek és kevesebb gyermekük lesz. Ebben hasonlítanak a németekre. De a helyzet ott valamivel még rosszabb, mint Németországban. Németországban a népesség 21%-a 65 éves és idősebb, Japánban 23%-a. 14 évesnél fiatalabb Németországban 14%, Japánban csak 13%. Japánban mindenesetre 127 millió ember él és nemcsak 81 millió, eszerint tehát több az öregebb polgár, mint Németországban.

Japánban a legmagasabb várható élettartam világszerte, ott az emberek átlagosan 80 éven felüliek lesznek (nők 86, férfiak 80) azonban ugyanúgy mint Németországban kevesebb gyermek jön a világra. Ezzel Japán egy óriási problémával konfrontál: az ápolási szükséglet emelkedik, azaz a szakmunkaerők iránti szükséglet is, akik ezt a sok öreg embert a jövőben megfelelően gondozni tudják.

Japán csak 2000-ban vezetett be egy ápolásbiztosítást – német minta után – mindenesetre ez erősen alulfinanszírozott. „Mi közepes jóllétet nyújtunk, de túl alacsony járulékokat kérünk” – mondta a japán egészségügyi minisztérium képviselője egy ápolási szimpóziumon Berlinben.

Az ápolásbiztosítás alulfinanszírozásához jön még a szakmunkaerők erős hiánya. Jelenleg 1,3 millió ember dolgozik az ápolásban Japánban, 2025-ig azonban a demográfiai fejlődés miatt kétszerannyira lesz szükség. Az ápolási munkaerők ezenkívül megfelelő fizetést akarnak. Jelenleg nem ez az eset. Egy ápolási szakmunkaerő Japában szűken havi 100 eurót keres. Nem utolsó sorban hiányoznak a kornak megfelelő ápolóotthonok, ápolási központok és az életkornak megfelelő lakások.

A problémákról csak gondolkodni lehet. Hogyan akarnak a japánok ezen a helyzeten úrrá lenni? Alulfinanszírozottság, szakmunkaerőhiány, hiány intézményekben, párosodva egy gyors öregedési folyamattal?


Az alulfinanszírozottság témában a japán egészségügyi minisztérium 2025-ig azt az összeget, amelyet minden japánnak kell fizetnie az ápolási kasszába 50%-kal emelni fogja. A szakmunkaerő-hiánnyal kapcsolatban, az ápolási munkaerők ösztönzését 30%-kal több fizetéssel emelni fogják, ezenkívül Japán a társadalmi munkára és a szomszédok ápolására épít. A társadalmi munka ösztönzésére csökkentik a biztosítási járulékokat.

Ezenkívül a japánok fokozottan akarják a technikát alkalmazni. Igy pl. az ápolásraszorulók videokonferencián fognak tanácsot kapni otthoni környezetükben. Az ápolási intézmények hiánya ellen: valaki minél tovább tud otthon maradni, annál kevesebb lesz a szükséglet az ápolóotthonok iránt. Azaz bővítik a 24 órás kínálatokat, szomszédok segítségét kezdeményezik, kommunális ápolási központokat építenek ki, mint központi szerveket és régiókon belüli ápolási hálózatokat.


Aerzteblatt.de Goziáles, 2011, 9, 19.
(Tömörítvény)