Görögország: Várakozási idők, öngyilkosságok, HIV: egészségügyi válság az országban

2011.10.24 10:07

Az ottani lakosság egészségi állapotáról tudósítanak angol szociológusok a Lancetc. folyóiratban.

Az EU statisztikája rendszeresen foglalkozik a tagországok jövedelmével és életkörülményeivel. Görögországban a szúrópróbaszerű körkérdéseket utoljára 2007-ben, tehát a válság előtt, és 2009-ben végezték, több mint 10000 lakosnál.

Az összehasonlítás azt mutatja, hogy a görögök betegség esetén 14%-kal ritkábban mennek orvoshoz és 14%-kal kevesebbszer fogorvoshoz, amint azt a cambridge-i egyetem kutatói megállapították. Ez a csökkenés azt érdekes, mert az orvoshozvordulásért Görögországban és a kórházak ambulanciáin max. 5 eurót kell fizetni.

De a hosszú várakozási idők és a hosszú utak sok görögöt visszatartanak attól, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vegyék. Sokan azt remélik, hogy orvosi segítség nélkül is egészségesek lesznek. Mivel ez nem mindig sikerül, az állami kórházakban emelkedik a hospitalizációk száma (2009 és 2010 között plusz 24%). Ott azok a görögök is kezeltetik magukat, akik a válság előtt magánklinikát vettek igénybe. Ezeknek a betegszáma egy tanulmány szerint 25-30%-kal csökkent.

Az emelkedő betegszámok a kórházakban élesíteni fogják az egyébként is kínos helyzetet, mert a görög Egészségügyi Minisztérium adatai szerint a kórházi költségvetéseket 40%-kal csökkenteni kellett.

A szűk személyi keresztmetszetek és az anyaghiány következménye a korrupció emelkedése is: azok a betegek, akik ezt még meg tudják fizetni, megvesztegetik az egészségügyi személyzetet, hogy a hosszú várólistákat megkerüljék, amint az a szerzők megtapasztalták.





Az öngyilkossági arány erősen emelkedett


A lakosság általános egészségi állapotára egy biztos indikátor az öngyilkossági arány. Hivatalos adatok szerint az öngyilkosságok száma 2007 és 2009 között 17%-kal emelkedett, de 2010-ben ez nem hivatalos adatok szerint 25%-os emelkedés is lehet. 2011 első felében a görög Egészségügyi Minisztérium akár 25%-os további növekedésből indul ki. Más indikátorok a kriminalitás emelkedésére utalnak. Az erőszakos cselekmények, gyilkosságok és lopások száma 2007 és 2009 között közel megduplázódott. Ezzel szemben azoknak az embereknek a száma, akik betegség esetén táppénzt kaptak, 40%-kal csökkent.

Az egészségügyi válság további következménye a HIV infekciók növekedése. 2011-re az új infekciók 52%-os növekedésétől tartanak, mindenesetre az utóbbi év 605 új infekció alacsony szintjén. Ennek oka az intravénás drogok növekvő fogyasztása. Ebben a csoportban a HIV infekciók száma megtízszereződött. Másrészt növekedett a prostitúció és ezzel kapcsolatban a bizonytalan szexuális praktikák.

Korlátozás volt a drogfüggők egészségügyi ellátásában is. A brit droghatóság jelentette, hogy néhány intravénás drogfüggő szándékosan fertőzte magát HIV-vel, hogy bekerüljön a helyettesítő programok kevés helyére.

Nem a gazdasági depresszió következménye, de emelkedett a maláriás esetek száma. Több fertőző szúnyogfaj honos Görögországban. Augusztusban 6 megbetegedés történt.

Az ECDC európai Center for Disease Control and Prevention legújabb jelentése szerint a megbetegedések száma 36-ra emelkedett. Mivel az érintett területet turisták alig látogatják, az ECDC más országokból való behurcolásának kockázatát csekélynek tartja. Mindenesetre a vérbankokban azt tanácsolják, hogy a donorokat kérdezzék meg, hogy tartózkodtak-e a fertőzött területeken.



http://aerzteblatt.de, 2011, 10, 10.
(Tömörítvény)