Belgium Betegbiztonság és az egészségügyi ellátás minősége

2011.10.03 10:16

A legfontosabb eredmények

- A megkérdezetteknek közel fele meg van győződve arról, hogy országában egy orvosi kezelés alatt károsodást szenvedhet (mind a fekvőbeteg, mind az ambuláns ellátásban). A megkérdezetteknek az a véleménye, hogy a saját országában egy egészségügyi ellátás folyamán vagy meglehetősen vagy nagy valószínűséggel előfordulhat egy kórházi infekció vagy egy rossz, elhibázott vagy elkésett diagnózis.

- A megkérdezettek több mint 25%-a kijelentette, hogy vagy ő vagy egy családtagja egy egészségügyi ellátás alatt komoly közbejött eseményt élt meg. Ezeket a közbejött eseményeket azonban gyakran nem jelentik. Azokban az esetekben, melyekben a komoly közbejött eseményt jelentették, a megkérdezettek elsősorban a kórházvezetéshez, vagy az illetékes orvoshoz, nővérhez vagy gyógyszerészhez fordultak.

- A megkérdezetteknek közel egyharmada azt adta meg, hogy nem tudja, hogy országában mely hatóság illetékes a betegbiztonságért. Másoknak az a véleménye, hogy az Egészségügyi Minisztérium vagy a szolgáltatók (pl. kórházak, klinikák, orvosok, nővérek) a felelős intézmények.

- Azon megkérdezettek közül, akiket egy sebészeti műtét alá vontak, 17% jelentette ki, hogy sohasem adtak le írásbeli beleegyező nyilatkozatot. Mindenesetre ebben a pontban a tagállamok között nagy különbségeket állapítottak meg.

- A legtöbb megkérdezett (73%) kijelentette, hogy az információk főforrása számára az egészségügyben a komoly közbejött eredményekről a televízió. Ezt követik az ujságok vagy magazinok (44%). Csak 9% hivatkozik információkra hivatalos statisztikákra vagy a kórházra.

- A legtöbb megkérdezett, aki saját országában vagy egy másik tagállamban egy egészségügyi ellátás alatt károsodást szenvedett, a jóvátétel legvalószínűbb formájának az eset vizsgálatát vagy egy pénzügyi kártérítést látja.


- Arra az esetre, ha egy kezelés alatt a saját országában károsodik, a legtöbb megkérdezett azt nyilatkozta, hogy egy ügyvédhez vagy a kórházvezetéshez vagy az Egészségügyi Minisztériumhoz fordul segítségért.
Ha egy másik tagállamban szenvedne károsodást, akkor a megkérdezettek számára elsősorban egy kapcsolatfelvétel jönne szóba a saját országa követségével vagy konzulátusával. Ellentétben a saját hazájában való helyzettel, azon megkérdezettek száma magasabb, akik egy másik tagállamban bizonytalanok egy jóvátétel fennálló lehetőségeiben (18% vs. 5%).

- Ha a megkérdezettek egy minőségileg értékes egészségügyi ellátásra gondolnak, akkor számukra a legfontosabb kritérium egy jólképzett egészségügyi személyzet. Második legfontosabb kritériumnak a hatásos kezelést nevezték meg.

- Bár a legtöbb megkérdezett átlagosan országában az egészségügyi ellátás minőségét jónak vagy nagyon jónak értékelte, nemzeti szinten jelentős különbségeket állapítottak meg.

- Az EU 16 tagállamában a megkérdezettek úgy vélik, hogy az egészségügyi rendszer minősége a saját országában rosszabb, mint más tagállamokban, ezzel szemben azt a megkérdezettek 11 tagállamban jobbnak osztályozzák.

Hogyan érzékelik a betegbiztonságot?


- Milyen nagy a valószínűsége annak, hogy egy fekvőbeteg vagy egy ambuláns orvosi kezelés alatt károsodás fordul elő? Az európai polgárok 50%-ának az a véleménye, hogy a betegek számára fennáll az a kockázat, hogy egy fekvőbeteg ellátás alatt károsodást szenved.

A megkérdezettek felének meggyőződése, hogy országában egy kórházi kezelés alatt kockázatba megy bele, hogy károsodást szenved, csak 9% jelentette ki, hogy ez nagyon valószínű, 41% válaszolta, hogy ez meglehetősen valószínű. Ez az eredmény igen kifejező, mert egy egészségügyi ellátásnak a beteg számára hasznosnak és nem károsnak kell lennie.

Ha a megkérdezetteknek azt a valószínűséget kell felbecsülnie, hogy egy egészségügyi ellátás alatt egy kórházon kívül károsodhat, 8% jelentette ki, hogy ez nagyon valószínű és 38%, hogy ez meglehetősen valószínű.

Ha azt a valószínűséget vizsgáljuk, hogy a megkérdezett betegek szerint egy kórházi kezelés alatt károsodás lehetséges-e, az adatok azt mutatják, hogy az errevonatkozó érzékelés az EU-n belül jelentős különbségeket mutat. A megkérdezettek 83%-a Görögországban, 81%-a Cipruson és 75%-a Lettországban egy lényegesen magasabb kockázatot lát, hogy károsodik, mint Ausztriában (19%), Finnországban (27%), és Németországban (31%).

Hasonló mintát követ az érzékelés, ha a megkérdezettek véleménynél arról a valószínűségről van szó, ami egy kórházon kívüli egészségügyi ellátás alatti károsodást illet. Itt is a megkérdezettek 78%-a Görögországban, 77%-a Cipruson és 71%-a Lettországban, valamint 72%-a Bulgáriában komoly közbejött események lényegesen magasabb kockázatát várják egy ilyen ellátással összefüggésben, mint a megkérdezettek Ausztriában (24%), Finnországban (28%) és Németországban (29%).

Nemzeti szinten annak a valószínűségét, hogy egy fekvőbeteg vagy ambuláns egészségügyi ellátás alatt károsodás fordul elő, megközelítően azonosan magasra becsülik. Görögországban és Cipruson 10 polgárból több mint 8 mondja, hogy valószínűleg egy kórházi kezelés alatt károsodás keletkezik.

Görögország és Ciprus után a lettek vannak a harmadik helyen, ha arról a valószínűségről van szó, hogy egy kórházi kezelés alatt károsodnak (75%) és negyedik helyen ha egy kórházon kívüli kezelésről van szó (71% szerint valószínű). Azokhoz az országokhoz tartozik, amelyekben a polgárok többségének az a véleménye, hogy valószínűtlen egy fekvőbeteg vagy egy ambuláns kezelés alatti károsodás, Ausztria és Finnország, itt 10 megkérdezett közül 7 jelentette ki, hogy véleménye szerint ez valószínűtlen.


A komoly közbejött események megadott gyakorisága


A megkérdezettek közel egynegyede adja meg, hogy egy egészségügyi ellátás alatt egyszer már egy komoly közbejött eseményt élt át. A megkérdezetteknek kb. több mint egynegyede (26%) jelentette ki, hogy ő vagy egy családtagja egy komoly közbejött eseményt élt át. Itt rá kell mutatni, hogy a megadott gyakoriság a megkérdezettre valamint családtagjaira vonatkozik és hogy a komoly közbejött esemény nem volt tovább specifikálva. A legtöbb komoly közbejött esemény, amelyet a megkérdezettek átéltek, a saját országukban történt (99%) míg a megkérdezettek többi 1%-a kijelentette, hogy a komoly közbejött eseményt egy másik tagállamban élte át.

Országos szinten 10 megkérdezettből több mint 4 jelentette ki Svédországban, Dániában, Lettországban és Hollandiában, hogy ő vagy egy családtagja egyszer már egy komoly közbejött eseményt élt át. Ezzel ellentétben 10 megkérdezettből több mint 8 adta meg Ausztriában, Görögországban, Bulgáriában és Portugáliában, hogy még sohasem élt át komoly közbejött eseményt.







Az egészségügyi ellátás minőségének összehasonlítása
a saját országban más tagállamokéval


Az európai polgárok véleménye megosztott, ha arról van szó, hogy a saját egészségügyi rendszerüket más tagállamokéval összehasonlítsák.

A megkérdezettek közel azonosan nagy csoportokra oszlanak, ha arról van szó, hogy az egészségügyi ellátás minőségét a saját országban jobban (33%), azonosnak (30%) vagy rosszabbnak (26%) értékeljék mint más tagállamokban. A maradék 11% nem tudott véleményt alkotni.

Amint várható volt, országos szinten egy elemzés az egyezés magas mértékét mutatja azon megkérdezettek között, akik a saját országuk egészségügyének minőségét jónak becsülik és ugyanakkor az a véleményük, hogy az egészségügyi ellátás otthon jobb, mint más tagállamokban. Azok a tagállamok, amelyekben ez az eset, Belgium (65%), Ausztria (64%), Finnország (56%), Franciaország (55%) és Németország (53%). Hasonló összefüggés áll fenn azokban a tagállamokban, amelyekben a polgároknak az a véleménye, hogy az egészségügyi ellátás minősége rossz. Itt a megkérdezettek arra hajlanak, hogy az egészségügyi minőségét rosszabbnak becsüljék, mint más tagállamokban. Ebben a kategóriába esik Görögország (77%), Románia (73%), Bulgária (72%), Magyarország (67%) és Lettország (65%). Megjegyzendő, hogy az első négy tagállamban a polgárok nem több mint 3%-ának az a véleménye, hogy az egészségügyi ellátás minősége a saját országában jobb mint más tagállamokéban.


Hogyan érzékelik a minőséget az egészségügyben?


Bár a megkérdezettek 70%-ának átlagának az a véleménye, hogy az egészségügyi ellátás minősége a saját országában jó, a megkérdezettek között jelentős különbségek figyelhetők meg: Belgiumban a megkérdezettek 97%-a jónak tartja az egészségügyi ellátás minőségét a saját országában. Ezt követik Ausztria polgárai (95%), Finnország (91%) ezzel szemben Görögországban és Romániában csak a megkérdezettek 25%-a képvisel hasonló véleményt.

Az EU 27 egész területén a megkérdezettek 13%-a tartja nemzeti egészségügyi ellátásukat nagyon jónak és 57%-a inkább jónak. Ennek következtében 10 megkérdezett közül 7-nek az a véleménye, hogy országában az egészségügyi ellátás minősége jó. A többi megkérdezettből 21% véli, hogy inkább rossz és 7%, hogy nagyon rossz. A maradék 2% nem tudott véleményt nyilvánítani.

Az osztrákok különösen feltűnnek azzal, hogy a polgárok 45%-a országukban az egészségügyi ellátást nagyon jónak találják. A belgák több mint egyharmadának (37%) és a svédek 37%-ának ugyancsak az a véleménye, hogy országuk egészségügyi ellátása nagyon jó. Ha a jó és nagyon jó arányokat összevonjuk, akkor 10 megkérdezettből legalább 9 jónak becsüli országa egészségügyi ellátását Belgiumban, Ausztriában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban.

Ezzel ellentétben a románok legalább egynegyede (26%) és a görögök 25%-a találja az egészségügyet a saját országukban igen rossznak, míg a bolgárok 24%-ának és a magyarok 22%-ának ugyanez a véleménye.

Azonban a tagállamokhoz, amelyekben a polgárok a nemzeti egészségügynek a legrosszabb jegyeket adták, tartozik Görögország (75% nyilatkozta, hogy inkább rossz vagy nagyon rossz) Magyarország (72%), Románia (69%), Bulgária (68%), Lengyelország (67%), Lettország (62%), Litvánia (58%) és Portugália (56%).


Hol kap segítséget, ha egy egészségügyi
ellátás alatt károsodást szenvedett?


Aszerint, hogy hol volt a komoly közbejött esemény, egy ügyvéddel vagy a követséggel lép kapcsolatba abban az országban, amelyben kezelték, hogy segítséget kapjon a jóvátételhez. Két megkérdezett közül közel egy nyilatkozta (48%), hogy egy károsodás esetén, amely a saját országában keletkezett egy egészségügyi ellátás alatt, egy ügyvédhez akar fordulni. Következő kapcsolati helynek a kórházvezetést (37%) vagy az Egészségügyi Minisztériumot (36%) nevezték meg. A betegbiztonság nemzeti hatóságát az európai polgárok 29%-a választja, ezt követi egy fogyasztóvédelmi szervezet (21%). Azok a személyek vagy intézmények, amelyeket a legritkábban választanak, a helyi vagy regionális hatóságok (14%) egy orvos, nővér vagy gyógyszerész (12%) vagy közeli rokonok vagy ismerősök, akik az egészségügyben dolgoznak (6%).

Országos szinten egyebek között a következő tagállamokban keresnek a legnagyobb valószínűséggel segítséget ügyvédnél: Németország (75%), Ausztria (65%), és Hollandia (60%).


A gyakoriság, amivel a komoly közbejött eseményeket jelentik


Az egészségügyi ellátásban a közbejött komoly események nagy részét az egészségügyi ellátásban nem jelentik.

Azok közül a megkérdezettek közül, akik egyszer már komoly közbejött eseményeket éltek át, 10-ből 7 jelentette ki, hogy ezt nem jelentette. Ezek közül csak 28% jelentette az esetet.

10 megkérdezettből Hollandiából és Finnországból 5 és 10-ből 4 az Egyesült Királyságból és Irországból akik komoly közbejött eseményt élt át, ezt jelentette 5. Ezzel szemben az érintett francia polgárok 96%-a a közbejött eseményt nem jelentette. Ezt az alacsony jelentési arányt lehetett megállapítani Szlovéniában, Lettországban és Litvániában is.


Ismeretek a jóvátétel vonatkozásában a saját
országban és egy másik tagállamban


Ismeretek a jóvátétel formáiról.

Az eset vizsgálata és a pénzbeni kártérítés a legismertebb formái a jóvátételnek.

Jelentős azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik nem biztosak abban, hogy a jóvátételnek mely formái állnak rendelkezésre egy másik tagállamban. A megkérdezetteknek kb. egyötöde (18%) nem tudta a kérdést megválaszolni, de ez a szám néhány tagállamban még jelentősen nagyobb, pl. Bulgáriában (29%), az Egyesült Királyságban (29%), Franciaországban és Észtországban (mindegyikben 27%) és Romániában (26%).

A megkérdezetteknek több mint fele kijelentette, hogy joga van esetének a kivizsgálásához (53%). Ugyancsak a megkérdezettek felének az a véleménye, hogy igényük van egy pénzbeni kártérítésre (51%). A jóvátételnek ezt a két formáját adják meg akkor is, ha az eset egy másik tagállamban történik (45, illetve 44%).


Irásbeli beleegyezési nyilatkozat
egy sebészeti beavatkozáshoz


A megkérdezetteknek közel egyötöde adja meg, hogy egy sebészeti beavatkozáshoz nem kértek írásbeli beleegyezési nyilatkozatot.

A megkérdezetteknek több mint egyharmada jelentette ki, hogy őt vagy egy családtagját az utóbbi 3 éven belül egy sebészeti beavatkozás alá vonták (37%).

Kb. kétharmaduk jelentette ki hogy mindig egy írásbeli beleegyező nyilatkozatot szereztek be (67%). A többiek szerint néha (7%) és közel egyötöde közölte (17%) hogy ezt sohasem kérték.

Azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akiktől írásbeli beleegyező nyilatkozatot kértek, a tagállamok között jelentősen különbözik. Németországban csaknem mindig kérik (90%), Magyarországon, Irországban, Ausztriában, az Egyesült Királyságban és Szlovéniában 10 megkérdezettből 8 jelentette ki ugyanezt.
Ezzel ellentétben a svédek 63%-a azt mondja, hogy sohasem kértek írásbeli beleegyező nyilatkozatot. 10 megkérdezettből több mint 4 kijelentette Görögországban (54%), Hollandiában (44%) és Finnországban (44%) hogy sohasem kértek írásbeli beleegyezési nyilatkozatot. Két tagállamot, amelyekben a bázisadatok 200 alatt voltak, kihagytak a statisztikából.


Információs források


A leggyakoribb információs források, amelyeken keresztül az európai polgárok az egészségügyi területen a komoly közbejött eseményekről tájékozódnak, a televízió. Ezt válaszolta 73%. A tv után a leggyakoribb megnevezés volt az ujságok és magazinok (44%), a barátok vagy a család (31%). Információs forrásként a megkérdezetteknek kb. egy ötöde az Internetet, a rádiót vagy a személyes tapasztalatot adja meg. Csak kb. egytizede nevezi meg a kórházat vagy a hivatalos statisztikát.

Országos  szinten csak kevés  különbséget  lehet  megállapítani.  Minden  tagállamban
- kettő kivételével, - a televíziót nevezték meg mint fontos információs forrást. A két kivétel Finnország, ahol ehelyett a barátokat és a családot választják és Hollandia, ahol információik beszerzésénél az ujságokat és a magazinokat részesítik előnyben.




Special Eurobarométer 2011,
(Erőse tömörítve)