Rezidenshiánnyal küzdenek

2012.01.09 10:37

A kormányprogramhoz csatlakozók közül ezer orvosjelölt helyezte ügyvédi letétbe a felmondását.

Igazolódni látszik a rezidensek korábbi vélekedése, hogy a tavalyinál is kevesebb szakorvosjelölt vállal munkát valamelyik kórházban. Nem állt meg a felmondási hullám sem.

Megközelítőleg háromszázötven szakorvosjelölt kezdte meg a munkát valamelyik egészségügyi szolgáltatónál – derül ki a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) adataiból. Ez a létszám még az idén végzettek felénél is kevesebb, a szakképzési rendszerbe most belépők között ráadásul több mint harminc korábban diplomázott is van. A hátralévő időszakban csupán néhányan szereznek oklevelet, ezért Papp Magor rezidenselnök szerint félő, hogy a kép az idén már nem javul lényegesen.

Az orvoselvándorlást eddig nem sikerült megállítani, ami az egészségügyi szolgáltatók gondjait is szaporítja. Az MRSZ listája szerint a fővárosi Szent János Kórház által meghirdetett huszonnégy rezidensi álláshelyre eddig tizenhét jelentkező akadt, noha a Semmelweis-terv szerint ez az intézmény lenne az egyik térségi centrum. Ennek ellenére a kórház jól áll az országos összehasonlításban, mert például az évekig népszerűnek számító békéscsabai kórház egyetlen helyet sem tudott betölteni a tizenkettőből. A kilenc helyet hirdető Dombóvár az MRSZ-adatok szerint szintén friss rezidens nélkül áll eddig, és Zalaegerszegre is mindössze öt szakorvosjelölt jelentkezett tizennyolc helyett.

Az egészségügyi kormányzat a napokban módosította szakorvosképzési ösztöndíjprogramjának feltételeit. A legfőbb változás, hogy a programba belépők választhatnak, szakképzésük után az ösztöndíj fizetésének teljes idejéig – azaz még öt évig – teljes munkaidőben, vagy kétszer annyi ideig, akár tíz évig részmunkaidőben dolgoznak valamely közfinanszírozott szolgáltatónál. Jelentős változás, hogy a szakvizsga után két évre bármikor felfüggeszthető ez a vállalás, így a kollégáknak nagyobb mozgásterük marad, ha szakvizsga után nem tudnak az akkori fizetésükből megélni. Papp Magor szerint ez kevésbé teszi kötötté a rezidensek életét. Hozzátette, az egészségügy csak akkor lesz képes megtartani a gyógyítókat, ha a szakorvosbéreket is rendezik. Úgy látja, az ösztöndíjprogram létszámkeretét a kedvezőbb feltételekkel talán már fel lehet tölteni.
Színezi a képet az a korábban meghirdetett akció is, amellyel az orvosok az élet- és munkakörülményeik javítását szeretnék elérni. Eddig több mint ezer csatlakozó helyezte ügyvédi letétbe felmondását, s ha a kormányzat nem tesz további érdemi lépéseket, a felmondások január elsejével aktiválódnak. Egyes intézményekben teljes munkacsoportok döntöttek a csatlakozásról. Az MRSZ szerint a végső elkeseredést jelzi, hogy már egyetlen kisebb munkahelyi konfliktussal is betelik a pohár.

Elgondolkodtató, hogy az idén orvosi diplomát szerzett 759 fiatal közül eddig csupán harminchetet vettek működési nyilvántartásba. Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal ugyan felhívja a figyelmet, hogy a rezidensek nem végezhetnek önállóan gyógyító munkát – és ezért nekik nem kötelező a regisztráció –, Papp Magor mégsem érti a helyzetet. Mint mondta, az orvosok általában törekszenek a működési szám megszerzésére, anélkül ugyanis még maguknak sem írhatnak receptet, ha betegek.

Furcsállja az adatot Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Veszprém megyei kórház főigazgatója is. Bár több hétbe telik – mondta –, amíg a végzetteket a kérvény benyújtása után a hivatal regisztrálja, a szakorvosképzésbe lépők létszámának tükrében ez az alacsony arány szerinte nehezen magyarázható. A lapunk által megkérdezett kórházak úgy nyilatkoztak, elvárják, hogy a szerződéskötést követő néhány héten belül a gyakornoknak nyilvántartási száma is legyen, hiszen a rezidensekre sok betegellátási feladat hárul.

Elképzelhető, hogy a szeptember elején munkába álló rezidenseknek nemsokára meglesz a regisztrációjuk, ám ha mégsem, akkor más magyarázatot kell keresni.

(Magyar Hírlap)