Rajtolhat az állami egészségügy

2011.10.24 10:47

Két hét múlva az Orbán-kormány elé kerül a Semmelweis Terv, és könnyen előfordulhat, hogy döntenek is a Szócska Miklós államtitkár nevével fémjelzett egészségügyi reformról. A kormányzati beavatkozást erősítő koncepció nemcsak a betegutakat fésülné simára, hanem előre vetíti az önkormányzati fekvőbeteg-ellátó intézmények államosítását, sőt, kórházi osztályok, részlegek bezárását, adott esetben pedig teljes intézmények profilváltását is.

A cáfolatok ellenére ingatlanvagyonként nevesítik a fővárosi önkormányzat tulajdonában - még július végéig - működő kórházakat is.Tegnap lezárult a közigazgatási egyeztetése "az előterjesztés mellékletét képező Semmelweis Tervben meghatározott egészségügyi struktúra-átalakítás szakmai koncepciójáról szóló" kormányhatározat-tervezetnek. Csütörtökön államtitkári értekezlet elé kerül a szakmai koncepció, az Orbán-kormány pedig május 25-én, tehát két hét múlva dönthet a Szócska-csomagról. A 2018-ig számoló egészségügyi reform a jelenlegi kormányciklus végéig tartalmaz konkrét intézkedéseket, elsősorban az úgynevezett "állami egészségszervezési rendszer" létrehozásával.

Mindez azt jelenti, hogy az 1-1,1 millió lakos ellátásáért felelős nagytérségi egységekre épülő kormányzati intézményrendszer kiépítése, valamint a népegészségügyi intézményrendszer átalakítása után egy 9 körzetes földrajzi felosztást hoznának létre. Ezeken a területi egységeken belül látnák el az adott nagytérség lakosságát minden szinten, kivéve néhány nagyon speciális kezelés esetében.
A Szócska-féle terv elsődleges intézkedése a 9 nagytérségi, valamint az országos "egészségszervezési igazgatóság" létrehozása, melyre kezdetnek 11,4 milliárd forintot szánnának. A kormányzati hivatalok a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-, és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) irányításával jönnek létre még idén, november 30-i határidővel. Ezek az állami szervek vehetik át az irányítást a betegellátó-intézmények felett, gondoskodnak a térségi összefogásokról, a közös eszközbeszerzésről, és sok egyébről.

Jövő nyárig pedig egy úgynevezett "finanszírozási módszertani központ" kialakítása a cél, szintén a GYEMSZI keretein belül. A nemrég - több szakmai háttérintézmény összevonásából - létrehozott intézet tehát gyakorlatilag a legnagyobb hatalmat tudhatja majd magáénak az új rendszerben.

"Az önkormányzatok jelentős hányada súlyosan eladósodottá vált, ezért nem képes a szakmai és tulajdonosi - fejlesztési, állagmegóvási - elvárásoknak megfelelni. Mivel itt az ágazat egyéb területein jelentős arányban részes magánszektor sem ért el sikereket, az állami szerepvállalás erősítése kerül előtérbe" - írja az államtitkárság a tervben. Noha az utalás egyértelmű, és több más elképzeléssel összefügg, a Semmelweis Terv, valamint a hozzá tartozó kormányhatározat mégsem mondja ki azt, ami a Belügyminisztérium önkormányzati törvénykoncepciójából kiderült.

Aszerint ugyanis minden kormányzati cáfolat és lebegtetés ellenére államosítási hullám vár az egészségügyre. A helyhatósági tervezet alapján a járóbeteg-ellátás - a körzeti orvosok, és a szakrendelők - továbbra is az önkormányzatok kezében maradna, viszont a fekvőbeteg-ellátást a koncepció szerzői "kifejezetten állami feladatnak" tekintik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az állam a saját kezébe veszi a jelenleg még önkormányzati fenntartásban lévő kórházakat, vélhetően azok ingó és ingatlan vagyonának tulajdonjogával együtt.

Erre egyébként már a fővárosi önkormányzat 12 intézményének átvételét előkészítő javaslatok is kiindulópontot biztosíthatnak: a Szócska-féle határozat-tervezet ugyanis július 30-i határidőt szab, addig kell lezárulnia a tárgyalásoknak a főváros és az állam között az államosításról, a jövő évi költségvetést pedig már ezekkel együtt kell tervezni. Nem igaz, hogy az egészségügyi államtitkárság nem számol a főváros egészségügyi ingatlanjaival.

A lapunk birtokába került nem nyilvános, valamint a kormany.hu oldalon elérhető előterjesztések egyaránt több, ma még fővárosi közgyűlési tulajdonban és használatban lévő kórházi telephelyet kiaknáznának. A megfogalmazás félreérthetetlen: a Semmelweis Terv érdekeivel megegyező "átalakítások során felszabaduló egészségügyi ingatlanok értékesítéséből, vagy egyéb hasznosításából származó bevétel" szolgálna fedezetül, nemcsak a fővárosi, hanem például egyházi intézmények fejlesztéséhez is.

A dokumentumok Szócska Miklós államtitkárhoz hasonlóan nagyvonalúan elhallgatják, hogy a "felszabaduló" jelző olyan ingatlanokat takar, melyekben ma még ellátás zajlik. Kórházbezárásra tehát lehet, hogy nem, de osztályok, részlegek bezárására és összevonására nagyon is számítani kell, ha egyes telephelyeket el kívánnak adni. Emlékezetes, Szócska Miklós alig egy hete jelentette ki: "konkrét értékesítési szándékról még szó sincs."

Valóban, konkrét intézményeket nem említenek, viszont vannak ma is üresen álló ingatlanok, ilyen például az egykori lipótmezei pszichiátriai intézet, a volt Szabolcs utcai kórház vagy az észak-pesti kórház ingatlana, amelyeket szintén hasznosítanának, noha eddig nem keltek el. A Lipótot nem is eladnák, hanem az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, valamint háttérintézményeit költöztetnék oda. De a dokumentumok tanúsága alapján megvalósulhat az Orbán-kormány tavaly bejelentett terve is: újjáalakítják a 2007-ben bezárt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI).

Az intézmény Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet (OPAI) néven fog megújulni, helyét pedig információnk szerint a XIII. kerületi, Lehel úti Nyírő Gyula Kórházban alakítják ki, 2012. július 1-i határidővel. Ismeretes, a Nyírő is a főváros tulajdonában van, a beruházások milliárdos költségét pedig az előterjesztések szintén az budapestiek ingatlanportfóliójából fedezné.

Mégis jön a hamburgeradó

2012-től bevezetnék az úgynevezett népegészségügyi termékdíjat. Ahogy a Semmelweis Tervben fogalmaznak, "az ismerten, illetve bizonyítottan egészségkárosodást okozó élvezeti-táplálkozási cikkek vonatkozásában".

A korábban elvetett ötletként ismert hamburgeradótól évi 20-30 milliárd forintot várnak és népegészségügyi, prevenciós programokat finanszíroznának belőle. Mindemellett a Semmelweis Terv első változatával ellentétben már nem támogatják, hogy a sorban állás pénzzel kiváltható legyen a közfinanszírozott ellátást végző intézményekben, magyarán a várólistán nem lehet majd pénzért előrébb kerülni.

Viszont a koncepció továbbra is tartalmazza, hogy "a hálapénz visszaszorítása érdekében megfontolandó a szabad orvosválasztás - az elmúlt kormányzati ciklusban fizetőssé tett - rendszerének egyértelművé tétele."

(Népszava)