Összeomlás előtt a gyermekegészségügy

2012.01.31 10:51

Bár nem új keletű jelenség, hogy kórházainkban, gyermek-szakorvosi körzetekben nincs elegendő szakorvos – még a csökkenő gyermeklétszám miatt csökkenő szükségletek ellenére sem! –, ám az utóbbi időben az ezzel kapcsolatos gondok felerősödtek.

Magyarországon egyre kevesebb gyerek születik: míg a hetvenes években megközelítőleg 150 ezer gyermek jött a világra, addig 2000 óta a születendő gyermekek száma átlagosan 90 ezer. Az egyre növekvő szegénység azonban felnevelkedésüket, gondozásukat, a hiányzó védőnők miatt pedig az iskoláskor előtti nevelkedésük egészségügyi ellenőrzését, s az egykor a világban magyar példaként emlegetett „anya-csecsemővédelmi" ellátás eredményeit is veszélyezteti. Sajnos, a szakemberek véleménye szerint gyermekeink megbetegedése esetén már otthoni, illetve kórházi ellátásukért is aggódnunk kell.

A gyermekorvosok utánpótlása talán a legégetőbb gond, jelenleg például az 1568 házi gyermekorvos több mint egyharmada, 550 doktor 60 év feletti – mondta Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke. Szerinte, ha nálunk minden így marad, 10 éven belül felbomlik a házi gyermekorvosi hálózat, egyáltalán nem lesz már gyermek kardiológus, gyermeksebész, de gyermekszemész sem.

Nemcsak az alapellátásban, hanem a fekvőbeteg ellátásban is nagy a gond: évente legalább 80 gyermekgyógyászt kellene kiképezni, hogy fenntartható legyen a rendszer, ezzel szemben ma az a tapasztalat, hogy a meghirdetett gyermek-szakorvosi állásokat jelentkezők hiányában sem a kórházakban, sem a házi-gyermekorvosi körzetekben nem tudják betölteni. Bár az idősebb gyermekgyógyászok már nem távoznak az országból, ebben a szakmában is a fiatalok körében nagy az elvándorlás. És nemcsak a körülbelül tízszeres fizetést kínáló nyugat-európai országokba távoznak a fiatal gyermekorvosok, hanem már Görögország, Csehország, sőt Szlovákia is vonzóbb munkalehetőségeket kínál.

Az OECD legutóbbi jelentése szerint egyébként még Bulgáriában és a Romániában is többet költ az állam az egészségügyre, mint Magyarországon. Bár Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár azt a célt tűzte ki, hogy az ágazat részesedése a GDP-n belül elérje a 6 százalékot, jelenleg ez kevesebb, mint 4 százalék. A jövő sem tűnik sokkal fényesebbnek, hiszen a 2012-es tervezett költségvetés még kevesebb pénzt szán az egészségügyre.



(Mellékhatás)