Nagy-Britannia - NHS - beszerzési hatalom a háziorvosoknak

2011.10.24 10:50

Az egészségügyi reform célja 2015-ig 20 milliárd font megtakarítás
A brit állami egészségügyi mélyreható reformok előtt áll. A jövőben a háziorvosoknak kell dönteniük az egészségügyi költségvetés elosztásáról, amennyiben betegeik számára megvásárolják a szolgáltatásokat.

Egészségpolitikai megfigyelők szerint ez több mint 60 éve a legmélyebbre ható reformnak számít. A brit kormány azt tervezi, hogy a National Helath Service (NHS) kb. 75000 háziorvosa 2013-tól közvetlenül vásárolja meg kórházaknál és szakorvosoknál a diagnosztikai és terápiás szolgáltatásokat betegeik számára és ezzel közvetve döntenek a milliárdos egészségügyi költségvetés elosztásáról. Eddig ezért a brit elsődleges orvosi rendszerben, amelyben a háziorvos az első kezdőpont a betegek számára, általában a regionális NHS igazgatóság illetékes.

A „bevásárlás” konkrétan azt jelenti, hogy a beutaló háziorvos közvetlenül felelős a további kezelés költségeiért. Az orvosnak tehát közvetlen érdeke van abban, hogy az ár-szolgáltatás viszony a szakorvosnál vagy a kórházban stimmeljen. Mert ha a háziorvos az NHS igazgatóság által neki kiosztott költségvetést túllépi, a következő költségvetési évben pénzügyi szankciók és költségvetési csökkentések fenyegetik. Ezzel szemben még nyitott az a kérdés, hogy egy praxis a költségvetési megtakarításból megtarthatja-e a pénzt, hogy ezt pl. a praxis felszerelésére fordítsa. Sok orvos aggódik, hogy az ilyen pénzügyi ösztönzők esetleg negatívan hathatnak az ellátás minőségére, mert a beutaló orvosok pénzügyi okokból tudatosan választhatják a legolcsóbb kínálatokat betegeik részére. Az új modellel már folynak az első kísérletek.

Túl bürokratikus, túl lassú

David Cameron miniszterelnök az NHS reformját, amely több mint egymillió embert foglalkoztat, időközben a főnökök ügyének nyilvánította. „Az NHS túl bürokratikusan, túl lassan dolgozik és túl betegbarátságtalan” – mondta Cameron, aki 2010 óta áll az élén egy konzervatívokból és liberálisokból álló koalíciós kormány élén. „Az egészségügyet radikálisan modernizálni fogjuk.” A reformterveket egy egészségpolitikai Fehér Könyvben hozták nyilvánosságra, amit jelenleg a brit alsóházban ellentétesen vitatnak:

Egy első reformlépés a többszáz helyi egészségügyi igazgatóság és regionális egészségügyi hatóság leépítése. Ezek a szervek eddig azért felelősek, hogy megteremtsék a régiókban az ellátási kínálatokat, prognosztizálják a jövőbeni szükségletet és gondoskodjanak arról, hogy a szükséges eszközök az egészségügyi költségvetésből a megfelelő helyekre follyanak. Az NHS-t több mint 90%-ban általános adóeszközökből finanszírozzák. Az igényjogosult betegek semmit sem fizetnek az orvoshozfordulásért vagy műtétjükért, mivel az állami betegbiztosításon keresztül (National Insurance) vannak biztosítva.

Az orvosi szakmai szövetségek, az ápolók szakszervezete, valamint a betegszövetségek hetek óta vihart kavarnak a kormány intézkedései ellen. A brit orvosszövetség (British Medical Association, BMA) a reformterveket mint „kiérleletlent” és „az állami egészségügyi ellátás jövőjére potenciálisan igen károst” kritizálta. A BMA elnöke azt mondta, hogy „a Cameron kormány az orvosok és más egészségügyi szakmák csaknem minden aggodalmát figyelmen kívül hagyja, amelyeket előadnak a reformok ellen. A reformok túl átfogóak, túl radikálisak, túl átgondolatlanok és túl gyorsak. A kormány célja, hogy több versenyt hozzon az állami egészségügyi szektorba rossz, mert ez meg fogja nehezíteni az együttműködést az orvosok és más NHS dolgozók között.”

A brit ápolói szakszervezet (Royal College of Nursing, RCN) is szitkozódott az egészségügyi reform ellen. „Mi az NHS-ben 27000 ápolói állás törlésével számolunk. Ez rossz hír minden beteg számára” – jelentette ki egy RCN szóvivő.

A londoni Egészségügyi Minisztérium vitatja, hogy a reformok következtében orvosi- illetve nővérállásokat csökkentenének. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy „az egészségügyi ellátási kínálatokat nem fogják szűkíteni.” Cameron többször ismételte, hogy az NHS kiadásokat nem csökkentik és kész arra, hogy ezt „személyesen és visszavonhatatlanul garantálja.” A brit médiumok azonban mindig újabb eseteket fedeznek fel, amelyben kórházak nem sürgős műtéteket, mint a csípőizületi műtétek, hónapokig jegelnek, hogy pénzt takarítsanak meg.

Megtakarítási cél: 20 milliárd font

A kormány szerint 2015-ig „kereken 20 milliárd fontot (átszámítva 26 milliárd euró) kell az NHS-ben megtakarítani hatékonyabb munkával. Ezt természetesen kétlik a szakmai szövetségek. Időközben nyilvánosan óvnak az állami egészségügyi szolgálat szétrombolásától.

A magán betegbiztosítók ugyancsak idegesek. Bár Nagy-Britanniának évtizedek óta van egy állami egészségügyi rendszere, de a magánorvosi ellátás az elmúlt években mégis fontos gazdasági tényező lett. Jelenleg a királyságban a magánklinikák évente háromjegyű milliós összegeket keresnek NHS betegek kezelésével, mert ezeknek lehetőségük van pl., hogy egy állami kórház helyett egy magánklinikán operáltassák magukat. Az elmúlt évben ezzel kb. 220000 NHS beteg élt. Ez a magánorvosi szolgáltatókat több mint 400 millió fonttal (480 millió euró) ajándékozta meg. Most a magánklinikák üzemeltetői attól tartanak, hogy az állami szektorban a pénzszűke és a tervezett egészségügyi reform oda vezethet, hogy a betegeknek többé nem lesz szabad választásuk.
http://www.aerzteblatt.de, 2011, 4, 29. (Tömörítvény)