Felelős-kereső játszma a kórházakban

2012.01.31 10:50

Szócska Miklós nem tesz felelőtlen ígéretet az egészségügyi dolgozók béremelésére, tehát már elismeri, hogy jövőre sem teljesül a Fidesz egyik legnagyobb választási ígérete.

A kórházvezetők szerint azonban a bérfelzárkóztatás és más intézkedések nélkül aligha lehet leküzdeni a hálapénz hazánkban túlburjánzó rendszerét. Az egészségügyi államtitkár ugyanakkor ezen a fronton nyugodt lehet, hiszen - mint azt lapunknak többen kifogásolták is - a paraszolvencia szankcionálását nem ő, hanem a nemzetgazdasági tárca vette tervbe. Ismét fellángolt a hálapénzről évek óta húzódó vita a héten, miután a Népszabadság hírül adta, hogy a munkajogi szabályok módosításával a Fidesz csapást mérne a hálapénzt elfogadó orvosokra is. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) általánosságban rögzítené ugyanis az új Munka törvénykönyvében (Mt.), hogy a munkavállaló harmadik személytől díjazást nem fogadhat el, kivéve, ha e tilalom alól a munkáltatója felmentést ad (tudomással bír a juttatás forrásáról, esetleg összegéről). A nemzetgazdasági tárca sajtóosztályán meg is erősítették, hogy ez a passzus a hálapénz, a borravaló és "egyéb anyagi előny" elfogadását tiltaná. Hozzátették ugyanakkor, hogy a hálapénzt a munkáltató hozzájárulásával elfogadhatják az egészségügyben dolgozók - számolt be a nepszava.hu.

Mindez annyit tesz, hogy egy kórházi orvos, vagy ápoló mindennemű hálát kifejező ajándék, vagy pénzösszeg elfogadása után büntethetővé válik, kivéve, ha azt az intézményvezető nem hagyta jóvá. Egyelőre ugyanakkor nem egyértelmű, hogy egyedileg kell kiadni az ilyen engedélyeket, vagy egységes, az adott kórház vagy rendelőintézet összes dolgozójára vonatkozó tilalom vagy engedély is kibocsátható lesz majd. A parlament előtt lévő javaslat indokolásából az is kiderül, hogy az orvosokat foglalkoztatók a hálapénz engedélyezésekor maximálhatják az "elfogadható ajándék" értékét is. Ha pedig egyszer már a munkáltató megadta az engedélyt, akkor ez a "béren kívüli juttatás" nem számítható bele a munkabérbe.

Arról egyelőre semmit sem tudni, miképpen szankcionálják majd azt, aki a munkáltatói tiltás ellenére elfogadja a hálapénzt - egyelőre ugyanis nem von büntetőjogi felelősséget maga után az, ha valaki ilyen jövedelem-kiegészítéssel él. A törvénymódosításból az olvasható ki, valakit mindenképpen felelőssé tennének a hálapénzért, a bűnbak szerepét pedig - egyelőre úgy tűnik - végső soron az intézményvezetőknek szánják.

Rácz Jenő: ez bonyolult ügy

Nem tudni, mit várnak tőlünk, intézményvezetőktől egy ilyen szabály alapján. Ennél a kétmondatos rendelkezésnél sokkal bonyolultabb kérdéskör a hálapénzé, ezért semmi értelme egy ilyen, megoldást nem nyújtó univerzális szabálynak" - mondta lapunknak Rácz Jenő. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint látni kell, hogy a hálapénz ma nem a hála kifejeződése, és bár mindenki utálja, lehet is kriminalizálni, de létezik és nagyban hozzájárul a betegellátás rendszerének fenntarthatóságához. Rácz szerint fontos megkülönböztetni a ma hálapénznek nevezett összegek három formáját. Bűncselekménynek, illetve korrupciónak tartja az úgynevezett kikényszerített hálapénzt. Legálisnak, szerződésben rendezhetőnek és akár központilag szabályozhatónak látja ugyanakkor azt a típusú hálapénzt, amellyel úgymond pluszszolgáltatásokat kínálhat a betegnek egy-egy intézmény, vagy orvos. Erre példaként említette, ha egy egészségügyi dolgozó állandó készenlétben áll, akár karácsony estéjén is betege segítségére siet, még úgy is, hogy nincs ügyeletben, s az ellátást nem a normál munkaidejében is vállalja. A volt egészségügyi miniszter által vezetett veszprémi kórházban létezik ilyen, előre szerződve: pontosan meghatározzák az árát és a választott orvos által nyújtott szolgáltatás formáját.

Rácz ugyanakkor úgy vélte, ez utóbbi sem igazi hálapénz, ugyanis az csak a paraszolvencia-pénzek harmadik típusa, amikor a beteg valóban köszönetet kíván mondani az őt gyógyítóknak, s ezt nem pusztán szavakban fejezi ki. Rácz szerint fontos, hogy a három típus mindegyike szabályozható lenne, a hálapénz-rendszer felszámolását pedig közgazdasági szempontok alapján tudná elképzelni; csökkenteni kell a keresletet, tehát javítani a kínálaton, azaz az ellátás minőségén, és mindenképpen orvosolni kell a finanszírozást. A volt szakminiszter szerint nem megoldás egyik pillanatról a másikra kivenni a rendszerből a hálapénzt, mert jelenleg egyetlen forint elvétele is a betegellátás rovására megy.

Velkey: komplex beavatkozás kell

Látni kell, hogy az Mt. módosításáról nem a Nefmi, hanem a gazdasági tárca döntött - mondta lapunknak Velkey György. A Bethesda Gyermekkórház igazgató-főorvosa, a fővárosi közgyűlés egészségpolitikai és szociális bizottságának Fidesz-KDNP-s elnöke szerint nyilvánvalóan fontos lenne megoldani a hálapénz problémáját, s erre már sok elképzelés napvilágot látott, de jó lenne végre egy komplex beavatkozás. Egy ilyen, a problémát adminisztratív síkra terelő törvénymódosítás nem oldja meg a hálapénz okozta feszültségeket, nem is szerencsés, hiszen nehéz és bizonytalan helyzetbe sodorja az intézményvezetőket - fogalmazott. Velkey szerint szükség van a bérhelyzet javítására és pluszpénzre is az ágazatban, de az nem minden. Egyetért a Rácz Jenő által felsorolt paraszolvencia-típusok szigorú megkülönböztetésével, s ő is úgy látja, ezek közül a pluszpénzért kínálható szolgáltatásokat át kellene tolni a fehér zónába, szerződéses módszerrel rendezni az így beszedhető összegeket, míg a bűncselekményt büntetni. Velkey mindemellett üdvözli, hogy az Mt. nyomán ismét megindult a hálapénz-rendszer felszámolásáról szóló "beszélgetés", ám azt reméli, hogy e kérdéskört az ágazaton belül lehet rendezni, mert úgy látja, hogy az egészségügyi dolgozók szívesen részt vennének a komplex program kidolgozásában.

Szilvásy: maffiamódszerek működnek

Semmi értelme ennek a szabálynak, hiszen kifejezetten a paraszolvenciára van becsatornázva ma a magyar egészségügyi rendszer - fogalmazott Szilvásy István. Az Állami Egészségügyi Központ volt főigazgatója szerint a betegellátásban dolgozók között e feketepénzekre afféle jogosultsági hierarchia alakult ki, így a kezdő szakorvostól a főorvosig mindenki számol a hálapénzzel. A kialakult gyakorlat felszámolása mindaddig lehetetlen, amíg az egészségügyben dolgozók rendszerváltás óta megoldatlan bérhelyzete nem rendeződik. Szilvásy szerint a büntethetővé tétellel abszolút nem tűnik el a paraszolvencia, hiszen ma is kifinomult módszerekkel játsszák ki annak bevallási kötelezettségeit. "Kár szépíteni, maffiamódszerek működnek, még ha csúnya is ez a megfogalmazás" - mondta, s hozzátette: a bérből megélni képtelen egészségügyi dolgozók alkalmazkodni fognak az új szabályokhoz, ahogy a betegek is. Ez ugyanis szerinte egy önfenntartó rendszer, amelyben erkölcsileg mindenki megveti a hálapénzt, de a beteg szeretné "megvásárolni" az egészségét, az orvos vagy az ápoló viszont rászorul a pluszbevételre. A szakember úgy látja, először meg kellene vizsgálni, hogy miért maradhatott fenn ennyi időn át egy demokratikus országban a hálapénz rendszere, mik az okai a kezelhetetlenségének és a mértékének, utána pedig programtervet kell kidolgozni a felszámolásához.

Varga Ferenc: meggondolatlan javaslat

Majdnem közhely, hogy a hálapénz sem a betegnek, sem az egészségügyben dolgozóknak nem kívánatos - mondta lapunknak Varga Ferenc. A siófoki kórház főigazgatója szerint a világon sehol sem tudták teljesen kiűzni a rendszerből a hálapénzt, Magyarországon azonban a mértéke okozza a feszültséget. A paraszolvencia hatalmas összege azért alakulhatott ki, mert 1945 óta ezt a forrást gyakorlatilag belekalkulálták az egészségügyi dolgozók bérébe. Sokan akarták megszüntetni, szabályozni, s sajnálatos módon szépen lassan összemosódott a borravalóval, azaz a más szakmákban adott pluszjuttatásokkal. Ma a hálapénzt már szinte legalizálták az adótörvények, hiszen a bevallásban feltüntetendő ez a bevételi forma - kérdés, ki és mennyit ír be, hiszen évente 40-80 milliárd forintra becsülik a hálapénz összegét, míg a bevallások tartalmáról mit sem tudunk - hívta fel a figyelmet. Varga szintén különbséget tenne a hálapénz és a korrupció, azaz a kikényszerítés között. A főigazgató szerint ugyanis a valódi hálapénz funkciója ma még inkább, mint korábban jövedelempótló, ez az egészségügyben dolgozók szakmájának, munkájának társadalmi elismerése, s a bérezésük bírálata is.

A döntéshozók sosem becsülték meg igazán ezt az ágazatot, és ma sem fogadható el, hogy ígéretekkel intik türelemre a dolgozókat - fogalmazott. Varga szerint, ha ez továbbra is így marad, fokozódik a orvosok és a szakdolgozók elvándorlása, holott a maradók munkaterhei már így is drámaiak. A szakember hozzátette: végtelenül meggondolatlannak tartja az Mt. módosítását, és azt reméli, hogy nem hagyják jóvá a döntéshozók, mert csak egy hirtelen jött ötlet lehet, amely súlyos bonyodalmakat okozhat a rendszerben. Varga szerint ugyanis, ha a kórházigazgató kiírja az intézményében, hogy nem fogadhat el hálapénzt senki, nem történik majd semmi. Ha pedig nem írja ki, rendkívül rossz lesz a társadalmi megítélése, ami végső soron a gyógyításba vetett bizalmat kérdőjelezi meg, tehát veszélyes. Ez a felelősség nagyon nehéz helyzetbe hozza a kórházvezetőket - összegezte, hozzátéve: a hálapénz felszámolásához elsősorban megfelelő bérezésre, a szakma társadalmi fontosságának elismerésre lenne szükség.

Falus Ferenc: ez gumicsont, figyelemelterelés

A dolog lényege nem a paraszolvencia, hanem az, hogy a központilag irányított, államosított rendszerből kisebb legyen a kitörési lehetőség - vélekedett az Mt. módosításáról Falus Ferenc. A volt országos tiszti főorvos, a Nyírő Gyula Kórház egykori főigazgatója gumicsontnak tartja ezt a szabálytervezetet, amely nemhogy nem segít a paraszolvencia rendszerének felszámolásában, de azt üzeni, hogy itt mindenki elkapható, megfélemlíthető. Falus szerint ugyanis ez a szabály büntethetővé teszi a hálapénzt, megtalálja az egyszemélyi felelősét, legalábbis annak kiáltja ki az intézményvezetőket. Az a kórházvezető ugyanis, aki engedélyezi a hálapénz elfogadását, a hatályos törvények alapján büntethetővé válik. Aki viszont nem engedélyezi, és sikerül neki be is tartatni ezt a munkavállalóival, azzal számolhat, hogy még inkább el fognak vándorolni a dolgozók, hiszen nyilvánvaló, hogy a paraszolvencia az egészségügyben ma olyan jövedelempótlás, amely még mindig sokakat az országban tart. Falus szerint a rendelkezés nem szünteti meg a hálapénz-rendszert, viszont eltereli a figyelmet a munkajogi törvények módosításának lényegi, húsbavágó elemeiről. A szakember úgy látja, a tervezet szerzői tisztában voltak azzal, hogy az egészségügynek témát adhatnak egy ilyen, valójában betarthatatlan és számon kérhetetlen szabállyal, miközben az ágazati dolgozók ügyeleti és műszak-pótlék szabályai, amelyek állítólag emelik a jövedelmüket, máig csak az ígéret szintjén léteznek, ráadásul az új Mt. számukra is súlyosan előnytelen rendelkezéseket tartalmaz.

MSZP: Szócska elárulta az egészségügyi dolgozókat

"Felelőtlenség lenne béremelést ígérnem, de a rendszert úgy alakítjuk, hogy az intézmények érdekeltek legyenek a betegek olcsó és megfelelő ellátásában" - mondta Szócska Miklós, a Népszabadságban tegnap megjelent interjúban. Az egészségügyi államtitkár tehát ezúttal sem váltotta be a Fidesz egyik legnagyobb választási ígéretét, már azt, amely az ágazatban dolgozók anyagi megbecsülését tűzi ki célul. A választási- és kormányprogramban is szereplő tétel második éve nem teljesül, ez pedig kihúzta a gyufát az MSZP-nél. "Most már mindenki láthatja: ebben sem mondtak igazat, becsapták a reménykedő, a végletekig elcsigázott, kizsigerelt egészségügyi dolgozókat" - közölte tegnap az MSZP-frakció nevében Kovács Tibor. Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szocialista tagja emlékeztetett: jelen állás szerint a kórházak drámaian eladósodottak, zömükben a szolgáltatások fenntartása kérdéses, vagy már korlátozott mértékű, az egészségügyi dolgozók pedig tömegesen hagyják el a pályát, a megélhetéshez elégtelen fizetések miatt. Kivel akar a Fidesz egészségügyet fenntartani ilyen fizetések mellett - tette fel a kérdést. Kovács riasztónak nevezte a Szócska által felvázolt jövőképet, és emlékeztetett: a Fidesz politikusai sorra futnak bele azokba a "pofonokba", melyeket még ők maguk indítottak el ellenzéki képviselőként - írta a hírportál.


(Mellékhatás)