Állami kórház-einstand mindenáron

2011.10.19 09:32

A fővárosiak önkormányzati egészségügyi ingatlanvagyonából finanszírozná a strukturális reformot az Orbán-kormány. Ez látszik legalábbis a lapunk birtokában lévő - a kormány által még nem tárgyalt - előterjesztés-tervezetekből.

Ezek nem csupán a Szócska Miklós államtitkár nevével fémjelzett reformcsomag megvalósulását elősegítő intézkedésekről, hanem a főváros 12 önkormányzati tulajdonú kórházának államosításáról, illetve a mintegy száz ingatlan jó részének "új forrásként" való felhasználásáról, tehát eladásáról is rendelkeznének. Szócska tagad, az MSZP tiltakozik és a fővárosiak érdekeinek figyelembe vételét követeli.

Néhány héten belül Orbán Viktor íróasztalára kerülhetnek azok a Népszava birtokában lévő előterjesztések - illetve azok átdolgozott formái -, amelyek szerint állami tulajdonba kerülnek a jelenleg még a fővárosi önkormányzat vagyonát gyarapító egészségügyi intézmények - minden ingó és ingatlan "hozzátartozójukkal".

A javaslatok felhatalmaznák a nemzeti erőforrás minisztert, hogy kezdje meg és szeptember végéig folytassa is le a tárgyalásokat a fővárossal, de Réthelyi Miklósnak ezen kívül az is feladata lehet, hogy előkészítse az "önkormányzati ingatlan és ingó vagyontárgyak tulajdonjogának átadásához", valamint az ingatlanok felhasználásához szükséges jogszabályi módosításokat november végéig.

A "fővárosi egészségügyi ellátórendszer megújításával kapcsolatos állami szerepvállalás megerősítéséről" szóló kormányhatározat tervezetének kiszivárgott formáját jóváhagyta Szócska Miklós államtitkár is, vasárnap mégis cáfolni igyekezett annak nyilvánosságra került tartalmát.

A koncepciójuk ugyanis kifejezetten arról rendelkezne, hogy minden budapesti egészségügyi fejlesztést és beruházást - még ha országos, azaz nem csak a helyiek ellátását célzó is - a fővárosi lakosok vagyonát képező önkormányzati kórházak hozzávetőlegesen 100-200 milliárd forintot érő ingatlanvagyona fedez majd.

A Budapestre vonatkozó határozat-tervezet végrehajtása esetén módosítani kell a helyi önkormányzatokról szóló törvényt úgy, hogy a "fővárosi önkormányzati kötelezettség" megszűnjön, az állam "közszolgáltatásért való felelősségét" pedig külön nevesítsék. Mindemellett olyan törvénymódosítás is szükségessé válik, amely az önkormányzati vagyontárgyak eladását megkönnyíti.

A tervezett intézkedések célja, hogy "a közfeladatok átszervezése során felszabaduló ingatlanok értékesítéséből, hasznosításából származó bevétel kizárólag Budapest és vonzáskörzetében megvalósításra kerülő kórházi (egészségügyi) infrastruktúra fejlesztésére legyen fordítható" - érvel a dokumentum, amely azonban kizárólag a fővárosiak önkormányzati vagyontárgyait használná fel, más, például a Pest megyei önkormányzat, vagy bármely egyház tulajdonában lévő intézményt, pontosabban ingatlant nem.

Arról egyébként az előterjesztésben nincsenek részletek, hogy mely kórházak, telephelyek maradnának meg, illetve mely ingatlanokat, milyen háttértanulmányok alapján lát értékesíthetőnek az államtitkárság. A leginkább megdöbbentő elem még csak nem is az ingatlanok felhasználását érintő, bizonyos értelemben véve logikus elképzelés, hanem az előterjesztésekben szereplő kitétel: 'Társadalmi egyeztetés: Nem szükséges". A budapestieket tehát nem kérdeznék meg a területi betegellátás jelentős részét képző intézmények átalakításáról vagy bezárásáról.

Talán még izgalmasabb a másik, a Semmelweis Terv megvalósulását célzó intézkedések összességéről szóló előterjesztés, melyben érintőlegesen szerepet kap a Szócska-féle 9 nagytérségre osztott betegellátási modell, de a Budapest Koncepciónak elnevezett fővárosi intézkedéscsomag mégis kitüntetett helyet kap.

Itt nevesítik például, hogy a "sportegészségügy intézményi szervezetének felülvizsgálata, különös tekintettel a londoni olimpiára történő felkészülésre" terve mit is jelent. Átalakítanák ugyanis az Országos Sportegészségügyi Intézetet, nem is meglepő módon erre "új forrást" hozva; a fővárosi egészségügyi ingatlan portfóliót.

A hírek szerint a Sportkórház bizonyos ágyait az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet új épületébe költöztetnék, ahol egy úgynevezett komplex rehabilitációs-sportegészségügyi-paralimpiai centrumot hoznának létre, míg a sportolók járóbeteg és egyéb kórházi ellátását a Semmelweis Egyetem (SE) kapná meg.

De sokak érdeklődését vívhatja ki az új "Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet felállítása" is, amelyet Szócskáék a Nyírő Gyula Kórház telephelyén hoznának létre. Az új pszichiátriai intézet költsége számításaik szerint 5,5 milliárd forint, melyet egészen véletlenül szintén "a fővárosi ingatlan portfólióból" fedeznének.



Ezzel egyébként összefügg egy másik, már nem a Budapest Programban szereplő terv is, miszerint az Országos Tisztiorvosi Hivatal háttérintézményeit összevonnák, és az OPNI volt főépületének hasznosításával, ott kutatóképző központ kialakításával egybe is költöztetnék. Ehhez egyebek mellett szintén a fővárosi egészségügyi ingatlan portfólió nyújtana fedezetet.

Mint korábban megírtuk: a Semmelweis Terv 9 nagytérségre bontaná az országot, Budapestet pedig 3 ilyen térségre szelné szét. A három földrajzi betegellátási körzet központjai mind a fővárosban lennének, így az idecsatolt megyékből is ezekbe irányíthatnák a betegeket. Éppen ezért fontos a budapesti sürgősségi centrumok kialakítása is, amelyre szintén javaslatot tesz a Szócska-féle előterjesztés.

A Semmelweis Egyetem itt is kiemelkedő szerephez jut, hiszen ismét napirendre kerül az "SE Korányi projekt", amelynek kibővítésével a volt Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, illetve Országos Idegtudományi Intézet, valamint más szakmák odatelepítésével létrejöhet az úgynevezett dél-pesti sürgősségi centrum és oktatóbázis. Erre egy 7,4 milliárdnyi uniós forráson felül 10,5 milliárd forintot szánnának a fővárosi egészségügyi ingatlan portfólióból.

Ehhez hasonló elképzelés az "SE Kútvölgyi és Városmajor utcai tömb illetve Szent János Kórház részben épített, részben funkcionális integrációja", amely az úgynevezett "budai sürgősségi központ" létrehozását jelentené. Ehhez 8,5 milliárd, illetve 16 milliárd szerepel az előterjesztésben, a forrás pedig - talán már nem is meglepő - a fővárosi egészségügyi ingatlan portfólió.

A harmadik, az észak-pesti sürgősségi centrum létrehozását a "HM Honvéd Kórház fejlesztésének támogatása, aktív kapacitások és telephelyek koncentrálása" fejezet biztosítaná, ami azt jelenti, hogy 18 milliárd forintot költenének az állami intézményre a már jól ismert, ma még önkormányzati ingatlanok eladásából. De "további fővárosi és pest megyei, valamint egyházi és szakkórházak" is átalakításra szorulnának, amelyhez újabb 15 milliárd forintot használnának fel a budapesti egészségügyi ingatlanvagyonból.

Egy dolog ugyanakkor nem derül ki az előterjesztésből: kinek és mennyiért akarják eladni az értékes telephelyeket. Az ugyanis biztos, hogy a már korábban kiürített és szintén eladásra szánt egészségügyi ingatlanok máig eladhatatlannak bizonyultak, ráadásul az ingatlanpiac szakszóval "pang", a nagyszabású tervekre azonban semmiféle más finanszírozási alternatíva nem merült fel.

De nem beszélt az államosításról a Változás előtt az egészségügy című csütörtöki konferencián maga Szócska Mikós sem, ellenben a szakállamtitkár kijelentette: "nincs bigott államosítási szándékunk". Úgy tűnhet azonban, a kijelentés alól kivételt képez a főváros, ahol ráadásul a fideszes városvezetés is támogatja az önkormányzati vagyon átadását.

Városházi forrásaink szerint egyébként Tarlós István a múlt héten még többeknek azt mondta; az államosítás terve elhalt, a kormány nem támogatja az államtitkárság elképzeléseit. Az előterjesztés-tervezetek alapján azonban ez korántsem biztos.

Az MSZP tiltakozik, Szócska cáfol

Durva államosításra készül a kormány a fővárosi egészségügyben, pedig a héten az egészségügyért felelős államtitkár ennek ellenkezőjéről beszélt - mondta Kökény Mihály vasárnap. Az MSZP egészségpolitikai tanácsadó testületének elnöke szerint azzal, hogy a fővárosi önkormányzat 12 kórházának 130 milliárdos ingatlan-, és 24 milliárdos ingóvagyonát megkapja az állam, Budapest komoly vagyonvesztést szenved el, ráadásul bizonytalanná válik 15 ezer szakdolgozó, valamint 93 telephely sorsa is.

Havasi Szófia szerint a kormány-előterjesztések szakmailag előkészítetlenek és irreális célokat fogalmaznak meg nem létező adatok és források alapján. A fővárosi közgyűlés egészségügyi bizottságának MSZP-s alelnöke emlékeztetett arra, régóta üresen álló egészségügyi ingatlanokat sem tudnak értékesíteni, így érthetetlen, hogy miért költenek el képzeletben 80 milliárd forintot a most még használt ingatlanok eladásából. Havas szerint ráadásul amennyiben terveiket a 12 fővárosi kórház telephelyeinek 130 milliárdos összértékéből kívánják fedezni, az azt jelenti, hogy az intézmények több mint a felét be akarják zárni.

Semmi titok nem volt abban, hogy az állam át kívánja venni Budapest egészségügyi ellátásával kapcsolatos felelősséget, a fővárosi önkormányzat pedig ezt át akarja adni - reagált Szócska Miklós. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint felesleges botránykeltés a szocialisták felvetése.

Veszélyeztetheti-e a budapestiek egészségügyi ellátását a kormányzat terve?

Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakcióvezetője: Sosem értettem egyet az államosítási tervekkel, mert nem látom, hogy miért lenne takarékosabb a rendszer állami kézben, ráadásul tulajdonosváltás nélkül is lehetne racionalizálni a rendszert. Ez vélhetően a centralizáció része. Potenciális betegként ugyanakkor tudom, már ma is nehézkes az ellátáshoz jutás, az egészségügyi kapacitások további csökkentése katasztrofális következményekkel járhat.

Székely Tamás, volt szakminiszter: Önmagában az állami tulajdonba kerülés nem veszélyeztetné az ellátást. Akkor lehet érdemben nyilatkozni a kérdésről, ha már tudni, léteznek-e háttérszámítások az átalakításhoz. Egyelőre a megalapozottságot lehet hiányolni, az pedig kifejezetten aggasztó, hogy a fővárosi kórházakat ingatlan portfólióként említik. A kapacitásszűkítés ugyanis mindenképpen korlátozza az ellátáshoz való hozzáférhetőséget, ami biztosan negatívan érinti a betegeket.

Kökény Mihály, volt szakminiszter: Igen, hiszen az állami kézbe adással kirekesztik a fővárosi önkormányzatot a helyiek ellátását érintő ügyekből. Ráadásul az előterjesztés szó szerint számol a kórházak ingatlanvagyonával, ami bezárásokat vetít előre, az ebből származó bevételeket viszont nem feltétlenül ide forgatnák vissza. Önmagában már az is elképesztő, hogy a kormány teljesen figyelmen kívül hagyja a budapestiek egészségügyi igényeit.

Tizenkét kórház, százmilliárdos vagyon
- Bajcsy-Zsilinszky Kórház
- Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház
- Nyírő Gyula Kórház
- Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ
- Szent Imre Kórház
- Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet
- Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak
- Uzsoki utcai Kórház
- Károlyi Sándor Kórház és Rendelőintézet
- Heim Pál Gyermekkórház
- Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő
- Központi Stomatológiai Intézet
(Népszava)