Akár hetven beteget is megölhettek az Uzsoki utcai kórházban

2012.01.31 10:58

A fővárosi rendőrség megerősítette lapunk tegnapi értesülését: emberölés miatt indítottak nyomozást a fővárosi Uzsoki utcai kórházban történt gyanús halálesetek miatt.

Ugyan többen eutanáziát emlegetnek, Filó Mihály szakavatott ügyvéd, adjunktus kérdésünkre leszögezte: egyértelműen emberölésről van szó, hiszen a hírek szerint a végstádiumban lévő betegek a morfiumtúladagolásba nem egyeztek bele. Itthon egyébként az eutanázia tiltott. Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója kérdésünkre rámutatott: azt a kórházakban nagyon szigorúan nyilvántartják, hogy az adott morfiumadagot megkapja-e egy-egy beteg, ám az adagokról az orvos dönthet. Ha az Uzsokiban megtörtént, amiről lapunk írt, akkor így maradhatott észrevétlen a szándékos túladagolás. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a Police.hu oldalon szűkszavú közleményben ismerte el a nyomozás tényét. Eszerint még senkit nem gyanúsítottak meg, és a nyomozás érdekeire tekintettel részleteket sem árulnak el. Miként azt lapunk megírta, a rendőrség gyanúja szerint a fővárosi Uzsoki utcai kórház fül-orr-gégészeti osztályán évekkel ezelőtt gyógyíthatatlan daganatos betegeket öltek meg szándékos morfiumtúladagolással. Az érintettek egy része eszméleténél volt, és még heteket, hónapokat is élhetett volna. Arról is értesültünk, hogy több beteg kórlapja eltűnt. A történtekről áprilisban egy volt uzsokis orvos nyíltan írt egy orvosi szaklapban, ám akkor nem lett következménye a vallomásnak. A köztévé híradója úgy tudja, hetven beteget küldtek át akarata ellenére a túlvilágra.

Idéztünk egy áprilisban a LAM (Lege Artis Medicinae) orvosi szaklapban megjelent, de azóta külföldön dolgozó szakorvos, Márkus Attila által írt, Szándékos morfintúladagolás Magyarországon címmel megjelent cikkből. A cikkben a szerző egy magyar kórházi osztályon folytatott gyakorlatot mutat be, de nem nevesíti az Uzsoki kórházat, mindamellett a szakorvos által leírt történések kísértetiesen hasonlítanak azokra a cselekményekre, amelyek miatt a rendőrség nyomozásba kezdett.

A LAM szerkesztőségének tegnapi közleményében leszögezi: tudatában voltak Márkus cikkében leírtak súlyával és következményeivel, ezért az írás megjelentetése előtt hónapokon át elemezték a kéziratot, de ezzel együtt – annak alapján – hivatalos bejelentést tettek az Egészségügyi Tudományos Tanács elnökénél is. Mint írták, „tekintettel az eset rendkívüli horderejére és a közlés úttörő voltára” a szerkesztőség széles körben vont be szakembereket a cikk kommentálására. Kiemelték, hogy amikor tavaly júliusban beérkezett a kézirat, felhívták a szerző figyelmét a cikkben leírt súlyos állításokra, de a cikkíró vállalta az abban leírtak hitelességéért a felelősséget. A LAM hozzátette: a szakmai hitelesség és a minőség megállapítása a feladatuk, nem pedig a történeti hűség igazolása vagy a jogi mérlegelés.

A Magyar Kórházszövetség elnöke, Rácz Jenő tegnap cikkünkre reagálva elmondta: ha az Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos gyanús halálesetekről szóló cikk feltételezései igazak, a kórházban az eutanázia aktív formáját követték el, ami minden magyarországi jogszabállyal ellentétes. Hangsúlyozta: cikkünk „nagyon súlyos állításokat” tartalmaz, amelyek jelenleg még csak feltételezések. Amíg ezeket nem támasztják alá bizonyítékokkal, az ártatlanság vélelme mindenkit megillet – tette hozzá.

„A Magyar Orvosi Kamarának (MOK) nincs joga bármilyen módon vizsgálni a fővárosi Uzsoki utcai kórházban történt állítólagos gyanús halálesetek ügyét” – mondta Éger István, a köztestület elnöke kedden az MTI-nek, hozzátéve: amíg a hatósági nyomozás tart, az ügyet visszafogottan kell kezelni, és fenn kell tartani az ártatlanság vélelmét.

„Én még nem hallottam hasonló esetről” – válaszolt lapunk kérdésére Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház főigazgatója. „Bár a kórházakban felhasznált morfin nyilvántartása nagyon szigorú – mondta –, csak azt nézik, hogy a beteg megkapta-e a neki előírt adagot, az indokoltság nem szempont ebben.”

Csiba elmondta azt is, a fájdalomcsillapító adagot testsúly alapján határozzák meg, de egy végstádiumú, rossz állapotban lévő betegnél mégis nehéz eldönteni, valójában milyen mennyiségre van szükség.

„Az már a gyógyítói szabadság kérdése, és ez lehet a rés az ilyen esetekben” – hívta föl a figyelmet a főigazgató.

Eutanáziával és az életvégi döntésekkel foglalkozó ügyvéd, Filó Mihály egyetemi adjunktus érdeklődésünkre elmondta, a Márkus Attila cikkében leírtak egyértelműen emberölésnek számítanak, és hasonlatosak a Fekete Angyalként elhíresült ápolónő ügyének történéseire. A cikket egyébként korábban ugyanabban a szaklapban kommentáló ügyvéd szerint legkevesebb, hogy az emberölés eshetőleges szándéka megállapítható, hiszen a betegek a morfintúladagolásba nem egyeztek bele, így még eutanáziának sem számít. Hozzátette: igaz, ha euta¬náziáról beszélnénk, az is büntetendő. Szerinte a Márkus doktor által leírtak előfordulhatnak máshol, még külföldön is, viszont ott a minőségbiztosítás ezt kevésbé teszi lehetővé. Az ügyvéd hangsúlyozta: a döntéshozóknak végre lépniük kellene, mert idehaza az életvégi döntéseknek nincsenek megfelelő jogi keretei.

(Magyar Hírlap)